Buntet az ír

Másnap este a szokásos forgatókonyv után beduhodve felhívom nagynénémet aki azonnal a telefonhoz kéri Benny-t. Na amit o kap olasz hévvel, azt nem koszoni meg. Megszólalni sem tud:))) Én mindenesetre felhívom ujdonsult indiai haveromat és idopontot kérek a szoba megnézéséhez. Pár óra mulva a ház elott várakozok és rovidesen meg is érkezik Nezama. Bepattanok a kocsijába és elindulunk a háza felé. Útkozben feltunik, hogy egy másik, ugyancsak a Speedline taxitársaság autója kovet minket. Egy 9 emeletes ház elé érkezunk. Beparkolja az autót és kiszállunk. Kozben látom, hogy a másik taxi is beáll kicsitt arrébb de olyan pozicióban, hogy jól lásson minket. Nagydarab sotétboru napszemcsós fickó ul a volán mogott. Nezama alig láthatóan int neki. Nem tudom mit gondoljak. Felmegyunk a lakásba ami egy balkonos lakássoron van es belépunk az eloszobaba. Nezama udvarias és szinpatikus srác. Elmondja, hogy mennyit fizet a lakásért és hogy tolem mennyit kérne. Barátságos árat £50 fontot akar mindenestol egy hétre. A szoba nem tul nagy de kezdetnek megfelelo lenne. Megmutatja a furdot es a nappalit majd megkérdezi szeretek e partizni. Én jelzem neki, hogy nem vagyok egy party animal de néha megesik, hogy elferdulok:))) Megkérdezem, hogy barátaim feljohetnek-e ha esetleg ugy adódik. Megkérdezi, hogy fiúk vagy lányok (???) és elmondja, hogy annak nem igazán orulne. Kozben megszólal a telefonja és szamomra érthetetlen nyelven beszél valakivel. Úgy tunik az autóban ulo haverja hívja aki érdeklodik, hogy minden rendben van-e. Valahogy az ember a hangsúlyokból kovetkeztethet a jelentésre még akkor is ha az adott nyelv teljesen ismeretlen. Kérek pár napot a válaszadásra és elbúcsúzunk. A liftben lefelé a napszemuveges soforre gondolva arra jutok, hogy Nezama sokkal jobban félt tolem mint én tole:))))

 











           Nezama lakása a jobboldali ház felso emeletén

Munka kell, munka kell

Három hetet adok magamnak arra, hogy munkát találjak. El nem tudom képzelni mi lesz az de valaminek lennie kell! Nagynéném azt ajánlja vegyek pár ujságot és nézzem meg az apróhirdetéseket és megemlíti, hogy délután megy bevásárolni ahol meg fogja kérdezni van-e ures állás. Veszek pár ujságot és a kozeli Hyde Park mellett találok egy lepattant cybercafe-t ahol £2 -ér 1 órát lóghatok a neten. Az elso napokban ezt arra használom, hoigy felvegyem a kapcsolataot az otthoniakkal de késobb már rámegyek pár jobseekers oldalra is. Az újság teljesen reménytelennek tunik. A belvárosi jobcentereket egyelore csak kivulrol mustrálom. Kozben egyre tobbfelol hallom, hogy bizony itt is nagy a munkanékuliség és egyaltalan nem konnyu munkat találni. Én mégis optimista maradok és abban hiszek, hogy ekkora városban kell lenni állásoknak. Leedsben, ami óriási teruleten fekszik tobb mint egymillióan laknak. Igazából a belváros nem túl nagy de az azt korulvevo kisebb varosrészek osszessége kitesz egy megatelepulést. Találkozok unokatesóimmal akiknek mind tudomására juttatom, hogy nekem bizony munka kell!!! Eltelik 2 hét és nem jutok elobbre. Felhívok pár Londonban élo ismerosomet gondolván ha itt nem jon ossze levonatozok oda. Kezdodik a harmadik hét és egyre reményvesztettebb vagyok. Már elkezdem nézegetni a repulojegyárakat Manchester és Budapest kozott. Az otthoniak bíztatnak persze a tovabbi probalkozasra. Mar nem keresek csak várok amikor a legidosebb kuzinom telefonszámot, idopontot és címet kuld. Ez fejbevág és korbefordítja a világot korulottem. Hát de nem gondolja, hogy csak ugy odaállítok így egymagam? Felhívom és megkérem, hogy jojjon el velem az elso interjúra. Úgy is tesz. Reggel 5-re beállítunk a reménybeli munkahelyre. Utkozben elmondja, hogy a két legnagyobb fonok jóbarátja és tegnap szóltak neki, hogy van egy ures állás. Ez filmszeru lesz -gondolom magamban- ha osszejon:))))  Besétálunk, bemutat a boss-nak és o "végigmér":))) Elhadar pár mondatot majd bekérdez:
-And can you speak english?
-őőő...so-so...őő...yes I can. válaszolom.
-Well, it's not a hard work you know...
-aha
Végul azt mondja majd hívni fognak ha aktuális lesz. Ha aktuális lesz??? Micsoda? Na ok. nincs mit tenni várnom kell. Kozben nagynénémék találnak nekem egy olcsó kiadó szobát ami annyit jelent, hogy £20/hét. Ez egy onkormanyzati lakás amit a munkanélkuli vagy rokkantnyugdíjas tulajdonos mivel o a csajával él, suttyomban kiad. Egy ír fazon a lakótársam aki szintán munkanélkuli és mindennapját a szomszédos pub-ban tolti aminek eredményeképpen esténként világáról nem tudva nagy zajjal érkezik a lakásba ami egy tizenpár emeletes ház tizenkettedik emeletén van.

  
Brignal Croft

A szobám nem túl tiszta és a tapéta néhény helyen le van szaggatva. Ezen elgondolkodom. Mi indít meg valakit arra, hogy a tapétát letépkedje a falról? És miért nem takarított ki egy kicsit mielott kiadta nekem? Ja mert olyan zakóban jott mikor a kulcsokat átadta, hogy az egyik zsebén valami irgalmatlan nagy sotét zsíros pecsét volt? Aha, valszeg el van zuhanva az ember. OK. Lesz ez jobb is. Az ír esténként miután korbevizeli a wc kagylót és kihánnya magát a furdoben rendszerint benyit hozzám és megkérdezi "júoráj?" Kozlom vele, hogy szeretném hogy mielott belép, kopogjon be! Persze a tekintetébol itélve ez nem jut el az agyának a megfelelo szegletébe:)))

 

csendélet

Masnap (osan) reggel elmagyarázza, hogy milyen kozel van a belváros. Gyalog 15 perc. Be is kell mennem mert valami vacsorára és reggelire kell szert tennem. A ház kornyéke nem túl bizalomgerjeszto. A városból hazafelé taxival jovok es elbeszélgetek a soforrel aki kashmir-i ahogy a legtobb taxis Leedsben. Elpanaszolom neki a nem éppen egyuttmukodo lakotársamat amin jót nevet majd elkomolyodik és tipikus indiani akcentusával felajánl egy ures szobát a kozeli lakásában. Hát erre nem tudom mit lépjek. Nem voltam még ilyen helyzetben, hogy egy indiai szobát ajánl:)))) Mindenesetre telefonszámot cserélunk és good bye-t mondunk egymásnak. 

                

huvos reggel

Korán ébredek és az elso dolgom, h kinézzek az ablakon. Bár hétkoznap van mozdulatlanok az utcák. Vagy mindenki elment már munkába, suliba vagy még túl kora van. Egyáltalán mikor kezdenek itt a munkahelyek és az iskolák? Na mindegy, lemászok az also szintre ahol nagynéném már serényen késziti a fullenglishbreakfast-ot azaz angol reggelit. Ez az ipari forradalom alatt alakult ki de az eredeti étel kissé átalakult az idok folyamán, és nem csak itt terjedt el hanem az egész világon eszik.
Van az asztalon tojás, bacon, paradicsomos bab és sultkolbasz. Mikor a híres black pudding-al kínál persze igent mondok mert nem tudom, h ez nem édesség hanem a véreshurka itteni megfeleloje. Egyebkent szeretem a hurkát de itt most minden olyan beazonosithatatlan eredetunek tunik:)))) Nagynéném olaszországból vándorolt ki angliába az '50 évek kozepén, es itt találkozott nagybátyámmal aki szintén azidotájt hagyta maga mogott a zuros magyarországot. Nagynéném kezeinél, amikkel a reggeli kulonbozo fogásait az asztalra penderíti csak a nyelve pereg gyorsabban. Amugy sincs még a fulemben a yorkshire-i angol dallama de ezzel a hihetetlen fegyverrropogásszeru akcentussal meggyulik a bajom:))) Persze azert jol "elbeszélgetunk" a családunk dolgairól és még régi fotók is elokerulnek a fiókból. Miután nagynéném felvázolja az irányokat utnak indulok, hogy kicsit aklimatizálódjak és belekukkancsak a leedsi valóságba. Hat igen ahogy mondtam már kell egy pulcsi, ez nem az a tavasz amit megszoktam:)) A háztól 1 percnyire van a buszmegálló de persze az oldalt nem sikerul eltalálnom így pár perc várakozás után hallom Giovannát ahogy nagy rohogések kozepette kiabál, hogy talán át kellene mennem a szemkozti megállóba:)) Ja persze a fordított kozlekedés. Illetve nem is fordított hanem igazából ez volt az eredeti egész Európában sot az egész világon. Magyarországon is csak 1941 óta van jobboldali. Megérkezik a doubledecker amin fura módon csak egy ajtó van elol. Felszállok majd a sofor megkérdi meddig akarok utazni es eszerint adja ki a jegyet. Szal kb. úgy mint nálunk a távolsági buszokon. Négy megállót kell csak mennem és máris a belvárosban vagyok. Ezért 80 pence-t fizetek ami kb. 250 forint. Nem túl tiszta utcákon sétálok és van néhány épulet ami nem igazán bizalomgerjeszto. Talán csak a piperkoc ausztrián nevelkedett "nyugat-képem" tul elkényeztetett, igen valószínuleg:))) Baromi szokatlan és furcsa minden ami korulvesz de egyaltalan nem rémiszto. Felfedezek néhény ismeros uzletláncot ami némiképp megnyugtat. Igen mégiscsak a fogyasztói társadalom rabja vagyok:))) Aztán még rengeteg ismeretlen uzlet amiket késobb valszeg kénytelen leszek megismerni. Egy kicsit nekem olyan ez az egész mintha egy ideiglenesen épített filmdiszlet epuletei kozott sétálnék, minden olyan átmenetinek látszik. Na mindegy valszeg ez csak az én agyrémem és majd megszokom:)))

 a sorvégeket mindíg a kutya vonyítja be, óriási:)))

 Ez a lány úgy énekel, hogy azonnal stúdióba kuldeném!

 Igazi rockandroll arc, nappal, esoben tolja és pénzt sem kér:))))