Hétkoznapok

Van saját szobám és munkám. 5 hét kellett ahhoz, hogy eljussak idáig. Rengeteg intézni valóm van ami azt jelenti Biztosítási számot, munkavállalási engedélyt és bankszámlaszámot ill. bankkártyát kell ugyezni. A biztosítási számhoz vagyis a National Insurance Number-hez be kell mennem a Jobcentre-be ahol fel kell hívnom egy telefonszámot. Ott kis interjut keszitenek amiben megkerdeznek par alapveto adatot és adnak egy idopontot amikoris egy ujabb interjura kell megjelennem de azt mar személyesen csinálják majd velem. Tolmácsot is kérek mert az angolom még eléggé hiányos. Kovetkezo napra kapom az idopontot. Bemegyek es leultetnek, varakoznom kell kicsit. Két nő mellé ulok akikrol hamar kiderul, hogy magyarok. Sot az is kiderul ra par masodpercre, h egyikuk a tolmácsom lesz. Bemutatkozunk egymasnak es elkezdunk beszelgetni. Aztan hívnak egy asztalhoz. Megkerdezik meddig szeretnék Angliában maradni meg még pár hasonló kérdést tesznek fel. Alá kell írnom pár papírt és ismét leultetnek az elobbi helyre. A lányok elbúcsúznak mert rajuk mar nem lesz szukség. Par perc után egy papírt nyomnak a kezembe, kozlik, h a biztosítási kártya rovidesen postan fog érkezni és utamra engednek. Lent a váróban a két holgy vár rám és kávézni invitálnak. Persze nem mondok nemet, hetek óta nem beszéltem magyarul (csak telefonon pár szót). A belvárosi Pret A Manger-ba megyunk és jó két órát dumálgatunk. Kriszta a tolmácsom megemlíti, hogy igazából angoltanár de jelenleg épp magyart tanít a Leeds University-n. Megkérem nem tanítana-e heti par órában, persze angolra. O igent mond es megegyezunk az elso óra idopontjában.

Kriszta barátnoje Brusszelben dolgozik az EU kozpontban. Par napra ugrott át Leedsbe egy latogatas erejéig. Ok. már angoltanárra is szert tettem. A beszélgetés után beugrom még bankkártyát igényelni de az kisse bonyolultabb mint gondoltam. Be kell még szereznem par okmányt hozzá. 

koltozés, beépulés

Még pár napot várnom kell a bekoltozéshez, addig ki kell bekkelnem valahogy az írrel. Furcsa minden korulottem de ez értheto is. Annyira más minden itt. Nem mondom, hogy jobb. Más. Valószínuleg az is erositi ezt az érzést, hogy tulajdonképpen teljesen más kozegben mozogtam eddig odahaza.  Úgy értem zenészek és egyéb alkotó, kulonbozo muveszeti vagy azzal kapcsolatos dolgokkal tevékenykedo emberek kozott. Néptelen az utca és sok a nem igazán bizalomkelto alak akikrol aztán kiderul, hogy nincs bennuk semmi rossz szándék. (Persze akad olyan is amelyikben lenne:)) És azt hiszem az ember képes mindent másképp látni távol az otthonától, ugy ertem még azokat a dolgokat is amik tulajdonképpen teljesen hasonlóak.
Ok. koltozhetek. Hurrá...
Megkérem Louist, h segitsen ki egy furgonnal. Kuldi is egyik alkalmazottját. Bepakolunk majd 5 perc mulva beparkolunk a Vinery Mount-ra ami alig pár lépésre van a York Road-tól. Ahogy a neve is mutatja York fele visz vagy akár le teljesen a keleti partra és Leeds egyik legforgalmasabb be és kivezeto utja. A zaja szerencsére nem hallatszik el a szobámig.

Mivel az ossz cuccom egy borond egy gitár és pár kisebb táska hamar berámolok az emeleti szobába. Megkoszonom Joe-nak a segítséget és rádolok az ágyra. Kis meditálás után fogom a térképet és felmegyek a felsobb emeletre, h megkerdezzem Petert hol találok boltot a kozelben. Át kell slattyognom valami élelemér. A lakástól kb. 10 perc sétára van egy kisebb uzletkozpont ahol két nagyobb és tobb kisebb bolt is van. Az egyik az Iceland ahol mirelit cuccokat lehet venni a másik pedig egy vegyesbolt ahol tulajdonképpen a falilámpától a nutelláig mindent. Persze ennek koszonhetoen a választék nem túl nagy. Rengeteg csokit eszem ebben az idoszakban. A hutoben kapok egy polcot ami nem tul nagy de egyelore eleg lesz. Nagy betárazás nem lehetséges:))